További évszakok
A nyár a mérsékelt égöv egyik évszaka, a leghosszabb nappalok és a legmelegebb időjárás jellemzi, időben a tavasz és az ősz között helyezkedik el. Trópusi, illetve száraz égövi tájakon nem létezik.
Az egyes évszakok kezdete kultúráktól függően változó, csillagászati és az adott területi meteorológián alapul. Általában amikor a déli féltekén nyár van, az északin tél, és fordítva. A trópusi és szubtrópusi területeken az esős évszak nyáron következik be, ekkor trópusi ciklonok alakulnak ki és vándorolnak a trópusi és szubtrópusi óceánok felett. A kontinensek belsejében viharok hozhatnak jégesőt is délutánonként és esténként. Az iskolákban nyári szünet van a forró időjárás és a hosszabb napok előnyeinek kihasználására.
Az ősz a mérsékelt égöv egyik évszaka. Trópusi, illetve száraz és hideg égövi tájakon nem létezik. Hagyományosan a legtöbb országban ősszel nyitnak az iskolák, indul a tanítás.
A Föld északi féltekéjén szeptember, október és november, míg a Föld déli féltekéjén március, április és május az ősz hónapjai.
Meteorológia
A csillagászati ősz szeptember 23-ától december 22-éig tart.
Szeptember 23: A napsugarak ismét az Egyenlítőn delelnek 90 fokos szögben. A nappalok és az éjszakák hossza az egész Földön egyforma. Ez az őszi napéjegyenlőség időpontja. Utána a nappalok tovább rövidülnek az északi félgömbön. Vége az Északi-sarkon tartó állandó nappalnak, jön a féléves éjszaka és a Déli-sarkon következik a féléves nappal.
Ebben az időszakban a nappalok rövidülnek és az időjárás fokozatosan fordul egyre hidegebbre, szelesebbre és csapadékosabbra. A lombhullató növények levelei elsárgulnak, elvörösödnek, átmenetileg gyönyörű színpompába borítva a természetet, mielőtt elszáradnának és lehullanának a fákról. Néhány későn érő növény még meghozza gyümölcseit.
A tél a mérsékelt égöv egyik évszaka. Trópusi illetve száraz égövi tájakon nem létezik. Télen a legrövidebbek a nappalok és leghidegebb az időjárás.
A Föld északi féltekéjén és a Föld déli féltekéjén mások a tél hónapjai. Az északi félgömbön március 21-e a csillagászati tavasz, szeptember 23-a pedig a csillagászati ősz kezdete.Meteorológia
A csillagászati tél a téli napfordulótól a tavaszi napéjegyenlőségig tart, tehát az északi féltekén december 21–március 20., a déli féltekén pedig június 21–szeptember 23. közé esik.
Téli napforduló: december 22. A Nap látszólagos évi útja ismét „megfordul”, és a besugárzás nagyobb hajlásszöge az Egyenlítő irányába vándorol.
Ekkor a napsugarak a Baktérítő felett delelnek 90 fokos szögben. Hajlásszögük a déli félgömbön most a legnagyobb, és itt a leghosszabb a nappal. A Nap az északi félgömbön ezen a napon jár a legalacsonyabban, és a legrövidebb ideig van látóhatár felett.
Ez az az időszak, mikor a nappalok rövidebbek, mint az éjszakák, és évi átlagban a leghidegebbek a napok, illetve ilyenkor hullik a legtöbb csapadék is, elsősorban hó formájában.
A trópusokon kívül eső területeken a tél hideg és (főleg az északi féltekén) jeges, havas. A legtöbb vízfelület télen befagy, teret adva a szánkózásnak, korcsolyázásnak, jéghokinak, illetve más téli sportoknak.